2.fejezet

Új év,új esélyek

Lassan meredtem a képernyőmre.A törés szálai össze-vissza cikáztak a telefonomon.Lassan letettem és még egy darab zsebkendőbe fújtam az orrom.Remek még meg is fáztam.Lassan felnyitottam a laptopom majd megnyitottam a közösségi oldalamat.6 értesítés 2 új üzenet.Megnyitottam a két üzenetet és elkezdtem olvasni azt:

Berry Blackwood:
                     Sunny jól vagy?Nem vetted fel a telefonod baj történt?Nagyon izgulok érted....na megyek aludni szia és ...majd írj :-/


A másik üzenet igy szólt:

Maggei McDublin:
                    Hey!Valami ismeretlen vette fel a telódat.Nem a nővéred exe?Mindedj majd írj vissza! :-/


Nagyot sóhajtottam.Realizáltam hogy hajnali 3 van úgyhogy kikapcsoltam a gépemet és bömböltetni kezdtem a Little Things nevű számot az mp3-mamról.Már félig aludtam amikor is anyu benyitott.Valami olyasmiről kezdett beszélni,hogy miért nem keltem fel hiszen ügyeletes vagyok.
Gyorsan összekaptam magam és sprinteltem a buszmegállóba.Persze akkor kellet elmennie pont elöttem.Lassan utánanéztem majd lehajtott fejjel belerugtam egy kavicsba.Régen nagyon kedvesek voltak velem a szüleim de már szinte alig beszélek velük.Persze azt elvárják,hogy jó jegyeket hozzak haza.Majd amikor megérkezet a busz felszáltam rá és vártam amíg a kiszemelt esőcsepp leszalad az ablakon és hogy végre a sulihoz érjek...

***

-Sunny Hogings!-mondta az igazgató amint beértem a hallba.Maggie már várt mivel vele ügyeltem,és behúzott nyakkal figyelt minket.
-Igazgatónő kérem.A busz elkésett...többet nem fordul elő.-mondtam majd le akartam ülni,de az igazgatónő megállított.Magával szembe fordított majd szemeit az enyéimre helyezte.
-Sunny.Tudod mi következik még egy balhé után?-kérdezte gúnyosan.Lassan lenéztem a cipőmre és halkan benyögtem egy igent.Majd ő bólintott és elindult a folyosó másik felébe.
-Mi történt Sunn?-hallottam a hátam mögül. Berry jött be és hátulról megölelt.
           -Csak a szokásos S.O.S...-töprengtem el.Az  S.O.S mindenkinek mást jelentett.Nekem a családommal való problémáimat.Berrynek a függőségét. És hát Magginek....neki soha nem tudtuk igazán mit jelent.Néha a családjával néha a barátjával voltak gondok.Aztán egy kis idő múlva egy csomó ismerős arc és ismeretlen tömörödött a kapuban.
           -Kinyitom nekik.-mondta Maggie mert már fél kilenc volt.Néztem ahogy a mellettem lévő ablakon kívül az elsős diákok kiszállnak az autóból és lassan özönlenek befelé.Nálunk máshogy volt a suli.Teljesen máshogy.Itt mindenki mindenkit ismert és szeretett.Soha nem volt úgy nap hogy ne köszöntek volna nekünk vagy mi az embereknek.De most hogy több szekrény,terem,tanár és gyerek lesz ez mind megválltozik.Soha nem lesz ugyanaz.Egy fiatal férfi lépett be.Magas volt fekete szakállal és hajjal.Felénk fordult majd Maggiere nézett:
          -Elnézést.Én vagyok az új földrajz tanár és eligazítást szeretnék kérni-mondta komor de mégis nyugodt hangon.
          -Persze a második emelet jobb oldali folyosó végén van a szertár.Mellette a terme.-mondta Maggie mosolygósan.A férfi megköszönte majd felment a lépcsőn.Nyugisan telt ez a nap is,de nem akartam haza menni.A tegnapi után nem.Nem tudtam volna a nővérem szemébe nézni.Ha meg elvárja,hogy bocsánatot kérjek hát téved!!!